Amikor Roxy megjött, első dolga az volt,hogy végigvizslassa a házat.

Roxy: Kicsit görényszag van,nem?

Gerda: Ne használd ezt a szót! Holnap tavaszi nagytakarítást rendezünk. És igen,kisasszony, magácska is segíthet.

Roxy: Hol van nagy Alf és kicsi Bernie? Már el is mentek? Ó pedig el akartam volna köszönni tőlük!

Gerda: Szerintem beszéltél már eleget velük! Te csak ne bratyizz a munkásokkal, hallod?

Roxy: Apával bratyizhatok ugye? Ő is munkás!

Lucas: Persze,kicsi szívem! Na,de merre jártatok?

Roxy: Ó nem csak sétáltunk! Elmentünk Miss Frenchhez,főzött nekem teát. Van akváriuma,egy csomó régi képe.....

Gerda: Micsoda képtelenségeket beszélsz te lány!

Roxy: Várj csak majd meglátod! Együtt fogunk vacsorázni!

Gerda: Miről beszélsz? Milyen vacsora?

Roxy: Mr. és Mrs. Wilberforce-nál, az igazgatónál és a feleségénél. Mi is és Miss French is.

Lucas: Biztos vagy ebben, Roxy? Meghívtak vacsorára? Ugye nem is?

Roxy: De igen,most magyarázom,fél nyolckor Wilberforce-éknál. Ők is itt laknak az út végén.

Lucas: Saját házuk van? Modernek? - kérdezősködött,kifejezetten irigynek tűnt.

Anya Roxy elé lépett.

Gerda: Még mindig szórakozol velünk?

Roxy: Mi a bajod anya? Miért találnék ki ilyesmit?

Gerda: Jaj, Istenem - nyögött fel. - Muszáj megfürödnünk, mind mocskosak vagyunk. Szerintetek van meleg víz? Meg még ki is kell pakolni a bőröndöket, kell találnunk valami rendes ruhát, ha belehalok,se tudom megmondani,hogy hol lehet a vasalódeszka.

Lucas: Ne pörögj be drágám! Első nap senki se várja el,hogy rögtön úgy nézzünk ki mint akit skatulyából húztak elő.

Gerda: De így se jó! Roxy, Tyler, mit álltok itt?! Nyomás pakoljátok ki a ruháitokat! Tyler, te a szép szoknyádat veszed, Roxy te pedig jobb ha egy nadrágot... A szoknyáid túl rövidek és szűkek.

Roxy: Ez mért nem jó?

Gerda: Roxanne......!

Roxy: Jó,megyek, gyere Ty!

Egyikünk se mert vitába szállni anyával, ha ezt a hangját vette elő. Anya ment el elsőnek fürödni.

Lucas: Bírnám, ha nem húzná fel magát ennyire. Wilberforcék nyilván csak segíteni akarnak első este.

Tyler: Milyen a diri apa? Találkoztál már vele?

Roxy: Nagyon beképzelt?

Lucas: Lehet, de nagyon kedves fazonnak tűnik - kicsit megvakarta a fejét. -  Különös ez az egész. Minden olyan gyorsan történt. Ilyenkor partra vetett halnak érzem magam,de megéri. Csak nektek megadhassuk a legjobbat, lányok, ennyit akarunk.

Apa magához ölelt minket.

Lucas: Nagyon szeretlek titeket!

Gerda: Lucas!!! - kiáltott anya sürgősen a fürdőből. - Gyere,légyszíves!

Lucas: Jaj most meg mi van?

Lucas: Ti addig öltözzetek!

Gerda: Lucas,az jutott eszembe,hogy én végül is szakács vagyok,mi van ha nekem kell megfőzni a vacsorát?

Lucas: Ne bolondulj már meg! A gyerekekre kell főznöd, nem Wilberforce-éknak. Jaj ne nézz már ilyen aggódva!  Te is az én kicsikém vagy, tudod? Gyere ölelj meg!

Anya tiltakozott, de aztán csobbanás majd cuppogás hallatszott a fürdőből.

Roxy vigyorgott én felnevettem.

Roxy: Nem is olyan rossz hely ez.

Azért körbenéztem: kopár tapéta, hányássárga és epezöld függönyök. Benne a bútoraink amiket, amíg Roxyra vártuk, a helyükre tologattuk.

Roxy: Mármint nem pont ez. Majd jobban fog kinézni,teszünk róla, meglátod. De kinn a park... Miss French megmutogatta egy kicsit.

A konyhakert fái és bokrai roskadoznak a gyümölcsöktől, és az a muris öreg kertész megengedte,hogy leszedjek egy jó adag málnát. Egy kisebb erdőt is láttam. Tisztára olyan ez az egész mintha belecsöppentünk volna egy réges-régi mesekönyvbe. A két testvér kalandjai a Melchesterben, ez lehetne a címe.

Tyler: Akkor nem is bánod,hogy ideköltözünk?

Roxy: Hát utálom,hogy itt ragadtam a semmi közepén,meg fogok kattanni,de amíg csak mi vagyunk itt addig nem lesz gond. Ez a mi nyarunk lesz, Tyler, rendben?

Kövi rész>

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés