30. rész
Hétfő délután

Alison: Anya! Mit csináltok?

Alison: Mi ez a nagy tunyulás itt?
Andrea: Pihenünk,kicsim.
Antony: Kész a leckéd Alison? Menj ki játszani,szép az idő!
Alison: Igen most csináltam meg,de te is kijöhetnétek!
Andrea: Majd később

Alison: Hát oké...

Alison: *Hát akkor, én is pihenek!*

Alison: *Méghozzá itt a szép fáink között.*

Alison: De szép most az idő!

Alison: Wáááá az mi??



Alison: Te jó ég!

Alison: Jaaaj! Cicus! Vigyázz! Te tudod mi ez?
Cica: Miuaúúú!
Alison: Na bezzeg most nem beszélsz!

Alison: Mi ez az izé? Most mit csináljak? Ha anya meglátja, én nem tudom mi lesz velem!

Cica: Violaaaaaúúúúúú

Alison: Mi? Vijolú?? Ja,hogy Viola! Télleg! De,jó,hogy mindig nálam van a furulya!

Alison: Á,de fogalmam sincs,hogy kell játszani! /Belefúj/

Viola: Itt vagyok Alison! Hívtál?

Alison: Igen! Jaj,de jó,hogy itt vagy!
Viola: Na és miért? Hö,mi ez? De büdös!
Alison: Na ezaz! Épp most esett ide le!

Viola: Hogy mi van??!
Alison: Én is baromira megijedtem! De nem tudom mit csináljak vele..
Viola: Hm...
Alison: Van valami ötleted,hogy elvigyük? Mert itt nem maradhat! Ha anya meglátja...
Viola: Igen,gondolom. Hát talán egy kis bűbájjal eltűntethetném...
Alison: Olyat is tudsz?
Viola: Hát Alison el sem hiszed,mennyi mindent tudok, amiről te nem is tudsz!
Alison: Ó anyám borogass.....
Viola: Ő szóval, mi lenne ha elküldenénk az erdőnkbe?

Alison. Nekem 8,csak innen tűnjön el,az,hogy nektek kell-e vagy nem,az nem az én dolgom.
Viola: Oké. Akkor figyelj és tanulj!

|