8. rész

Gemma: Na akkor van kedved?
Ramóna: Hát megpróbálhatjuk
Gemma: Oké gyere!

Gemma: Vedd a kezedbe a mikrofont és énekelj!
Ramóna: Jó
Gemma: Milyen dalokat tudsz? Szoktál énekelni?
Ramóna: Néha amikor egyedül vagyok. De a nagyanyám nem engedi.

Gemma: Hű milyen borzalmas egy nagyanyád lehet!
Ramóna: Hát igen. De inkább ne beszéljünk róla...
Gemma: Oké. Akkor énekeljünk!

Gemma: Á várj csak! Itt van a dalszöveg!
Ramóna: Az jó.
/Énekelnek/

Gemma: Hű de jól megy ez neked!!
Ramóna: Köszi.

Zita: Ki énekel? Gemma?

Ramóna: Én Miss Simpson.
Gemma: Hallod milyen jól énekel, anya?!

Zita: Hű Ramóna,de ügyes vagy! Sokat szoktál énekelni?
Ramóna: Hát néha..
Zita: Egyszer még a javadra válhat!
Ramóna: Köszönöm..

Gemma: Anya! Ugye nem gondolod komolyan,hogy ezt a szép hangot bezárd egy büdös intézetbe?
Zita: Jaj Gemma hagyjál már ezzel békén! Tudod te is jól,hogy ezt ilyen egyszerűen nem lehet csinálni! Ramóna nem egy kiscica,hogy megtaláljuk aztán megtartjuk!
Gemma: De anya...
Zita: Valószínűleg nem egyedül éli az életét 12 éve biztos elveszett, az árvaházban...
Gemma: Pont ez a baj! Anya! Ramóna nem akar visszakerülni a gonosz nagyanyjához!
Zita: Micsoda? Szóval Ramóna tudja,hogy...
Gemma: Igen,tudja!
Zita: Csak nem olyan gonosz az a mami Gemma!

Gemma: Ó hát persze maga a napfény! Csak véletlen,hogy az anyja teteme a konyhában fekszik,és a gyereknek meg a vécében kell ülnie.
Zita: Mi van?
Gemma: Jaj anya! Ennek a beszélgetésnek nincs így semmi értelme!
Zita: Igen tudom. Énekeljetek tovább nyugodtan, bár te inkább zongorázz én meg felhívom az árvaházat.
Gemma: Nee már anya!

Zita: Szia!
Gemma:* Ó nem igaz! *
Délután

Ramóna: Szóval akkor el kell majd mennem?
Gemma: Nem tudom..
Ramóna: Ó Gemma nagyon fogsz hiányozni!
Gemma: Te is nekem Rami!

Gemma: Várj csak! Végülis... Te szeretsz itt lenni,nem?
Ramóna: Igen. De mért?
Gemma: Mert én nem.
Ramóna: Nem? Hogy,hogy? Ugye nem miattam?
Gemma: Á dehogyis!
Ramóna: Hanem?
Gemma: Nincs jó hangom, és tudod mindig veszekszünk.
Ramóna: Jaj ezek miatt? Nekem nincs is apám Gemma!
Gemma: Á mindegy. Már elhatároztam valamit!

Ramóna: Miit? Ugye nem azt, Gemma?!

Gemma: Hát ki tudja? Lehet,hogy így lesz a legjobb!
|