Gemma: Ramóna? Te hogy,hogy itt vagy? Anya!

Zita: Hát tudod, ha már megtaláltuk nem akartuk csak úgy otthagyni.

Gemma: És hazahoztátok? Hát ez szuper! Ó Ramóna!

Ramóna: Sajnálom,hogy miattam szenvedtél!

Gemma: Semmi baj! Megúsztam... És most hol fogsz aludni? Adjak pizsamát?

Ramóna: A szüleid megengedték,hogy a kanapén aludjak. Ott fogok.

Gemma: Jaj,de jó!

Gemma: Anya! Mikor kell lefeküdnünk? Még ugye fenn maradhatunk egy darabig?

Zita: Hát... Inkább Ramóna is gyorsan fürödjön meg aztán menjetek aludni! Holnap lesz időtök mindenre.

Gemma: Jó...

Gemma: Gyere Rami! Fönt van a fürdőszoba!

Ramóna: Fürdőszoba? Ott mit kell csinálni?

Gemma: Jaj ne mond,hogy még sose fürödtél!

Gemma: Ez az! Menj be és mosd meg magad! Addig lehozom a pizsamát!

Ramóna: Jó...

Gemma:  A piros a meleget jelenti, a kék a hideg vizet!

Gemma: Mindjárt jövök!

Gemma: Hol is van.. Á megvan! Hehe,jól áll majd rajta!

Gemma: Jaj nagyon jól áll a pizsim!

Gemma: Tetszik? Kristályos! Jó érzés tisztának lenni?

Ramóna: Igen! Sosem éreztem még ilyen jól magam!

Gemma: Örülök neki! Akkor jó éjszakát, aludj jól!

Ramóna: Köszönöm, te is! 

Gemma: * Én még benézek anyuékhoz *

Gemma: Anya!

Zita: Mivan?

Zita: Ramóna meg van?

Gemma: Igen. Lefeküdt.

Zita: Jó. Te is menj!

Gemma: Jó,de kérdezhetek valamit?

Zita: Kérdezz.

Gemma: Ramóna meddig marad nálunk? Mostmár ő is örökké velünk lesz?

Zita: Jaj dehogyis! Persze csak egy kis ideig lesz nálunk, utána el kell mennie az intézetbe.

Gemma: Micsoda? Szóval árvaházba kerül? Jaj ne! Anya!

Zita: Mivan? Nem mi vagyunk a rokonai. Nálunk nem lehet,csak ha kitöltünk midenféle papírt és aláírjuk,hogy örökbefogadjuk.

Gemma: Akkor fogadjátok örökbe! Lécci! Szegénynek nagyon rossz sorsa van! Nem mehet még árvaházba is!

Zita: Tudom és sajnálom,de mást nem tehetünk.

Gemma: Ez nem igazság!

Zita: De igen! Most pedig irány az ágy kislányom,elég legyen!

Gemma: Gonosz vagy!

Gemma: Ez nem történhet meg! Ramóna! Meg kell akadályoznom,hogy árvaházba menjen! Ott még a nagyija is  megtalálhatja!