|
39. rész
Peter a kőfalnak támaszkodott,én csak álltam,úgy hallgattuk a kölyköt.
Postás: Szép napot! Ne...nem akarlak titeket zavarni,de lenne számotokra valamim! Várjatok csak!
Postás: Ez az!
Csak néztünk rá mit két sült hal,aztán végre megszólaltam:
Cori: Khm.. Igen,és miért nem a ládánkba dobod? Egyébként is ki vagy te?
Postás: Jaj,ne haragudjatok Tony vagyok! De ezt át kell nektek adnom,csakis nektek!
Peter: Na,de miért?
Tony: Azt én nem tudom! Csak ki kellett sürgősen vinnem nektek! És mivel ezt megtettem én megyek is! Tessék! Sziasztok!
Cori: Ó mi ez?
Peter: Kinek van címezve?
Cori: Őő... Valami La...la.. LAUREN? Én meghalok!
Peter: Nehogy, Cori! Mi ez a szörnyűség?
Cori: Az anyáááám!
Cori: Ez a szörnyűség! Ez!
Peter: Jaj... Tudod mit? Menjünk egy titkos helyre és nézzük meg mi van benne!
Cori: Jó! Hova? Pince,erőd,padlás,szoba?
Peter: Hmm... erőd!
Cori: Futás!
Cori: Nézd! Nincs rajta feladó,se semmi! Csak,hogy Lauren de la Roche...
Peter: Nyisd ki Cori! Gyere közelebb!
Cori: Jó!
Cori: Na nézzük...
Cori: Ó Peter! Ezt neked is el kell olvasnod!
Peter: Miért? Ilyen érdekes? No,mutasd!
Cori: Vajon ki lehet ez az ember?
Kövi rész>
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
